képzés.info: vakbarát változat
 

 
Mindentudás Egyeteme-Szeged: A spirituális József Attila
"Elõadásomban arra vállalkozom, hogy az eddig alapvetõen materialista-ateista alkotóként ismert költõnek a látható világon (májá) túli valósággal való (spirituális) kapcsolatait tárjam fel versei (elsõsorban az Eszmélet, az Óda, a Nem emel föl) a dekonstrukció és Hamvas Béla filozófiája ihlette értelmezésének segítségével. Meggyõzõdésem, hogy József Attila halálának és életének tragikusságát egyaránt az okozta, hogy - szinte emberfeletti erõfeszítései ellenére - sem találta meg vágyott kapcsolatát isteni énjével (átmán). A személyiségnek a lélektõl való elválasztottsága és az egység tapasztalatának hiánya a megosztottság világában lehetetlenné tette a költõi én számára a méltó és rettegésnélküli evilágbeli létezést."
Helyszín: SZTE Tanulmányi és Információs Központ (Szeged, Ady tér 10.).


Balassi Bálint és a számítógépes irodalomkutatás
Vagy esetleg elkészült és fennmaradt a kötet?
A második rész tárgya egy új könyv: a költõ mûveinek internetes szövegkritikai kiadása, mely 1998-ban a maga nemében valószínûleg az elsõ volt a világon. Szemügyre vesszük ennek a hálózati könyvnek egyik újítását: a programozott, véletlenszerû olvasás elvét. Az elõadás tanulsága az, hogy a mi korunknak is fel kell találnia azt, amit a jövõben könyvnek fognak nevezni.
Az elõadás helyszíne:
Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Informatikai Épület Budapest, XI., Magyar tudósok körútja 2., Kozma László terem.


II. Kárpát-medencei Nyári Egyetem
A szervezõk az elõzõ évben egy olyan képzési formát alapoztak meg, amely egy hosszú távon együttmûködõ tudományos, kulturális társaság létrejöttét kívánja szorgalmazni. Egy olyan igényes és átfogó képzési forma megvalósítására törekszenek, mely felzárkózási lehetõséget teremt a kárpát-medencei - romániai, magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági - magyar hallgatók számára, mindezt oly módon, hogy számukra eddig ismeretlen összefüggéseket és ismereteket tár fel egy szélesebb eszmetörténeti és kultúrtörténeti aspektusba helyezve.
A meghirdetett szakok a klasszikus bölcsésztudományi stúdiumok:
1. történelem, eszmetörténet és mûvészettörténet
2. sajtó és kommunikáció
3. politológia
4. szociológia
5. közgazdaságtan.
A szakmai programot koncertek, ifjúságpolitikai fórumok, táncházak, szavalóestek, humorest, színházi elõadás teszik színessé.
Az érdeklõdõk információt kaphatnak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségénél (Tel: (06-1)3436492), a Temesvári Magyar Diákszervezetnél, (tel: 0256-195545; 0722242790, e-mail: ), valamint a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezeténél (Tel: 0259-406283; 0721217077)


Valóságsokk - szakemberek a ''valóságról''
A rendezvény elõadói egy kultúrtörténeti metszet bemutatását és elemzését követõen a szociológia, pszichológia, média és marketing szempontjaiból vizsgálják és vitatják meg a kérdést. A kultúrtörténeti elõadások Gács Anna, Mátay Mónika, Horányi Attila, Mayer Erika és Németh György tolmácsolásában hangoznak el.
A média álláspontját kerekasztal-beszélgetés formájában ismerhetik meg az érdeklõdõk, ennek tagjai
Árpa Attila (RTL Klub),
Kelemen Gábor (TV2),
Kolosi Péter (RTL Klub),
Radnai Péter (TV2),
valamint Vágvölgyi B. András lesznek.
A kukkolás XXI. századi válfaját és annak társadalmi vonatkozásait
Almási Miklós,
Csepeli György,
György Péter,
Hammer Ferenc,
Radnóti Sándor,
valamint Szigeti Péter vitatják meg.
A közönség, ismereteit a hazai, külföldi és internetes tapasztalatokat felvonultató prezentációk alkalmával frissítheti, egészítheti ki.
(forrás: Educatio Press)


Ferge Zsuzsa- A társadalom, amelyben élünk
változásait dolgozza fel: foglalkozik a korábbi, államszocialista struktúra sajátosságaival, a hatalom szélsõségesen egyenlõtlen elosztásával, ugyanakkor az ideológiának megfelelõen kialakított nem hatalmi egyenlõségek korlátozásával, illetve áttekinti a rendszerváltás hatásait a hatalom és a tulajdon jellegére, s ezzel az egyenlõtlenségek rendszerére.


Konferencia a tudásközpontú társadalomról
A konferenciát Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára nyitotta meg, beszédében elmondta: az információs társadalom lényege, hogy a kommunikáció a társadalom minden tagja között teljesen szabadon valósulhat meg, hogy az információcsere fölött nincs felülrõl érkezõ kontroll. Ennek a folyamatnak a révén, a folyamatosan bõvülõ tudásmennyiség jön létre, mely a történelemben minden eddiginél tartósabb médium, az Internet révén terjed. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatékonysága, eredményessége azon múlik, mennyire vagyunk sikeresek ebben az átmenetben. Az információs társadalomban sokkal könnyebben valósulhat meg az esélyegyenlõség elve, a hatalomgyakorlás pedig mindenki számára átlátható lesz. Lehetõség nyílik a nemzeti identitás újragondolására is: az Internet révén immár nem vagyunk rákényszerítve arra, hogy határokban gondolkodjunk.
A rendezvény elsõ elõadójaként Medgyessy Péter miniszterelnök elmondta, hisz abban, hogy a politika és a tudomány célja alapvetõen közös: az ország versenyképességének növelése. Éppen ezért érdemes a tudomány mûvelõinek és a politikusoknak partneri viszonyban gondolkodnia. Magyarországnak alapvetõ érdeke, hogy termelése, gazdasága a tudásalapú társadalom elveinek megfelelõen a magas hozzáadott értéken alapuljon. Ennek megvalósításához azonban sokat kell még tenni: szükség van az oktatási rendszer korszerûsítésére, alkalmazkodóképességének növelésére. Elengedhetetlen a felnõttoktatás kiterjesztése, az élethosszig tartó tanulás általánossá tétele. Utóbbit azonban nem lehet az emberekre erõltetni: ez csak akkor válik valósággá, ha a tanulás iránti igény az emberek belsõ kényszerévé válik. A kormány ehhez csak a feltételeket teremti meg, de ez elengedhetetlen kötelessége, hiszen az egyre változó világban a boldogulásnak nincs más lehetõsége. Ennek révén juthat az ország alkalmazkodóképes, "tanulni megtanult" munkaerõhöz, mely versenyképessé teszi a világgazdaságban. Az ország uniós csatlakozása akkor lesz sikeres, ha mi is hozzáadunk valamit Európához. Magyarország nem gazdag nyersanyagokban, erõforrásokban, így ez a plusz csakis a tudás lehet. Szükséges, hogy a tudás megszerzésekor az esélyegyenlõség elve érvényesüljön. A miniszterelnök kitért arra is, hogy több vállalat is felszámolta magyarországi beruházásait, megfogalmazása szerint ezen nem kell csodálkozni. Ehelyett fel kell ismerni, hogy paradigmaváltásra van szükség: a termelésbe olyan magas szintû tudást kell beépíteni, ami az ez iránt érdeklõdõ befektetõket vonzza.
"A tudománypolitika, mint a XXI. századi nemzetstratégia zászlóshajója" címmel Gulyás Balázs akadémikus tartotta meg a rendezvény második elõadását. Az akadémikus hangsúlyozta, a jó tudománypolitika a gazdasági élet és a társadalmi átalakulások motorja. Külföldi példákra - Írországra és Finnországra - hivatkozva elmondta, azok az államok számíthatnak jó gazdasági eredményekre, amelyek felismerik az intenzív humánerõforrás-fejlesztés elengedhetetlen voltát. Magyarországon, miközben évek óta folyamatosan nõ a nemzeti össztermék, a GDP, addig a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások aránya folyamatosan csökkent. Ez olyan tendencia, amit mindenképpen meg kell fordítani, ha az ország meg akarja õrizni, illetve növelni gazdasági versenyképességét. Ez egy elodázhatatlan feladat.
Harmadik hozzászólóként Magyar Bálint oktatási miniszter beszélt az Oktatási Minisztérium (OM) elõtt álló feladatokról. A miniszter az elõtte szólókhoz hasonlóan hangsúlyozta, az innováció, a kutatás-fejlesztés fejlesztése elodázhatatlan feladat. Az államnak feladata, hogy a gazdasági élet szereplõit ösztönözze a K+F beruházásokra; ugyanakkor gondoskodni kell a tudományos és a gazdasági életnek a jelenleginél sokkal szorosabb összefonódásáról is.
Mindebben természetesen rendkívül fontos szereppel bír az oktatási rendszer. Magyarországon jelenleg is vannak pozitív tendenciák: nõ a felsõoktatásban részt vevõk aránya, az utóbbi években 50000 fõvel nõtt a közép- és csúcstechnológiai területeken foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor nagyon kevés a vállalati kutatás Magyarországon - az uniós átlaghoz képest alacsony K+F-kiadások aránya elsõsorban erre vezethetõ vissza. Fokozni kell az alkalmazott kutatások intenzitását. (A nemrég lezárult 5. uniós keretprogramban Magyarország így is 611 projektben vett részt, a projektek résztvevõi erõs nemzetközi kapcsolatokat alakítottak ki.) A kormány jelenleg is nyújt adókedvezményt a vállalati K+F beruházásokra.
A kormány 2003-as elképzelései között szerepel egy K+F törvény megalkotása is, mely összefogja a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos forrásokat, törvényi ösztönzõket. Szintén 2003-ban szeretnének létrehozni egy K+F alapot is, melynek révén tervezhetõvé és hatékonnyá tehetõk lennének a kutatás-fejlesztésre fordított pénzek. Szükség lenne egy K+F tanácsadó és szolgáltató irodára is, mely a most elindult 6. keretprogrammal kapcsolatban nyújtana segítséget a pályázóknak. A minisztérium természetesen a Nemzeti Fejlesztési Terv írásában is kiveszi részét: a Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Programon kívül a Gazdasági-versenyképesség és a Regionális Operatív Program érinti a minisztérium területét; az elõbbiben a kutatás-fejlesztés kapta a legnagyobb prioritást, míg az utóbbiban a tudásközpontok kialakítására, regionális szakképzési programok megvalósítására juthatnak uniós pénzek.
Szintén a kutatás-fejlesztés magyarországi állapotáról tartott elõadást Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Az EU célul tûzte ki, hogy 2010-ig a GDP 1,9%-ról 3%-ra növeli a kutatás-fejlesztésre fordított támogatását. Magyarországon ez az arány jelenleg 1,1%, és bár a kutatóhelyek száma nõtt, a K+F-területen dolgozók száma csökkent. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy azok közül a vállalatok közül, melyek kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak, egy sem települt ki Magyarországról. Örvendetes az is, hogy bár jelenleg a kutatóink 30%-a külföldön tartózkodik, egyre többen jelzik hazatérési szándékukat, illetve térnek haza. Ezek az eredmények valószínûleg annak köszönhetõk, hogy Magyarország a rendelkezésre álló pénzügyi keretekhez képest nemzetközi összehasonlításban igen hatékony a kutatás-fejlesztésben, vagy például az itt elõállított publikációk számában.
Mindenképpen elgondolkodtató azonban, hogy a K+F területen dolgozók 60%-a Budapesten dolgozik: ezen kívül csak a nagy vidéki egyetemeken található jelentõs kutatói réteg; Tolna megyében ugyanakkor mindössze tizenketten vannak, akik ezen a területen dolgoznak. Ez a nagyon egyenetlen elosztás semmiképpen sem szerencsés, itt mindenképpen szükség lenne a vidéki tudásközpontok megerõsödésére, intenzívebb regionális tevékenységére.
A szünet elõtt Medgyessy Péter reagált az elhangzottakra. Határozott ígéretet tett a Kutatás-fejlesztési Alap létrehozására a 2004-es költségvetésben. Elismerte, hogy szükség van az ipari szféra fokozottabb ösztönzésére, ám hozzátette azt is: a kutatás nekik is "jól felfogott érdekük". A miniszterelnök ugyancsak támogatta az elhangzott elõadásokban felvetõdött tudománypolitikai kabinet létrehozását, melynek elnöke - mintegy szimbolikus gesztusként - a miniszterelnök lenne. Ugyanakkor javasolta azt is, hogy ehhez a konferenciához hasonló rendezvényeket tartsanak minden fél évben - így a téma is nagyobb nyilvánosságot kaphatna, illetve az érintettek is áttekinthetnék, ellenõrizhetnék az elért eredményeket.
Hasonló hangvételben beszélt Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter is. Elõadásában elsõsorban az élethosszig tartó tanulás fontosságát emelte ki. Sajnos ma a tudás társadalmi presztízse nem megfelelõ; nem tudatosodik az emberekben, hogy a folyamatosan változó munkaerõ-piaci igényeknek csak folyamatos képzéssel, illetve átképzéssel lehet megfelelni. Pedig Magyarország lemaradása a foglalkoztatás arányában is igen nagy: az unió az évtized végére a 70%-os foglalkoztatási arányt tûzte ki célul: Magyarországon ez a mutató ma 56% körül van. Így az egy foglalkoztatottra esõ terhek igen magasak. Összehangolt folyamatra van hát szükség, melynek révén, a foglalkoztatás növekedésével az egy fõre jutó terhek csökkennek, több teret hagyva így az élethosszig tartó tanulás megvalósulásának. (Jelenleg 200-300 ezren vesznek részt a felnõttképzésben: ezt a számot a háromszorosára kellene növelni.) A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztõ Operatív Programjában 170 milliárd forint lett ezen célok megvalósítására elkülönítve.
Kiss Péter után Káli Sándor, Miskolc polgármestere foglalta össze röviden a város információs társadalom megvalósítása terén elért eredményeit, valamint a közeljövõre vonatkozó terveit: többször is hangsúlyozva a Miskolci Egyetem, a régió tudásközpontjának szerepét.
Ezután Lepsényi István, a Knorr-Brense vezérigazgatója beszélt a vállalati K+F fejlesztések problémáiról, a délelõtti elõadások témáját gyakorlati szemszögbõl bemutatva.
A rendezvény utolsó elõadója Chikán Attila, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem rektora volt, aki a magyar oktatásügy problémáiról szólt. Chikán Attila is elmondta, a tudásalapú társadalom megvalósításának elengedhetetlen feltétele a társadalom tagjainak innovatív alkalmazkodási képessége az új helyzetekhez. Mindehhez természetesen megfelelõ technikai feltételek is szükségesek, ám mindez nem elégséges megfelelõ oktatási rendszer nélkül. Sajnos az utóbbi 10 évben nem történtek meg azok az elkerülhetetlen lépések, melyekre szükség lett volna. Szomorú tény, hogy a magyar oktatás gyakorlatilag mindenféle statisztikai mutató szerint a világ utolsó harmadában van. Ahhoz, hogy az élvonalba kerülhessen, az oktatásra fordított kiadások megduplázásra lenne szükség.
Az oktatás a legkülönbözõbb célokat szolgálhat: ezen célok egyensúlyára kell törekedni. A tömegoktatás széles körû ismereteket nyújt; az elmélyült szakismereteket a szakképzés, a kreatív fejlesztési ismereteket az elitképzés segítségével lehet megvalósítani, míg a társadalmi fejlõdés irányának meghatározását az értelmiségiképzés alapozza meg. Sajnos Magyarországon mára szinte abszolút túlsúlyba került a tömegképzés, szinte teljesen elsorvasztva az amúgy ugyancsak kulcsfontosságú elitképzést. Éppen ezért átfogó változásokra lenne szükség, mely magában foglalja a tudás társadalmi beágyazottságának növelését, a tartalomfejlesztést (vagyis a tananyagok folyamatos átdolgozását), új oktatási formák (pl. a távoktatás) megerõsítését. Szintén nagyon fontos az intézményfejlesztés területe is: Chikán Attila itt külön kitért a felsõoktatási integrációra, melynek megvalósítása során csak anyagi szempontokat vettek figyelembe, a szakmai háttér teljes mellõzésével. Mindenképpen szükség lenne az intézményi menedzsment és az oktatási, kutatási feladatok szétválasztására is. Valóban elengedhetetlen az üzleti élet bevonása a felsõoktatásba, ám ehhez ismét csak szükség lenne egy átfogó intézményfejlesztési koncepcióra.
A rendezvényt lezáró beszédében Csepeli György hangsúlyozta, Magyarországon ma igen megosztott a társadalom az információhoz, a tudáshoz való hozzáférés esélyének tekintetében. A jó helyzetben levõk közös felelõssége, hogy a hátrányos helyzetben levõknek is esélyük legyen a felzárkózásra, hogy õk is részesülhessenek a tudásalapú társadalom elõnyeibõl.
(forrás: Educatio Press)


Mindentudás október 7-én: történelem
2001-ben lett az MTA levelezõ tagja. Romsics Ignác fõ kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világháború közötti idõszakra (Trianon, Horthy-korszak). Romsics Ignác elõadása 2002. október 7-én, illetve a felvétel TV-s, rádiós adásában, valamint az interneten megismertet azzal, hogy mit is jelent a történelem, és hogy ha nem létezhet objektív történetírás, akkor miért tekinthetjük mégis érvényesebbnek a múltról szóló egyik beszámolót a másiknál.
E kérdéseknek a taglalása során a professzor áttekinti a történetírás történetét és bemutatja legfontosabb mai iskoláit. Elõadását számtalan példával illusztrálja az ókori háborúk elbeszéléseitõl kezdve olyan aktuális, sokat vitatott esetekig, mint Horthy Miklós szerepének változó megítélése.
Az elõadáson való személyes részvételre annak nyílik még lehetõsége, aki e-mailt intéz a címre, amiben megírja nevét és azt is, hogy az elõadáson szeretne megjelenni.
Az alábbi szöveg például megfelel: "X.Y. vagyok. Érdeklõdõként jelentkeznék az Október 7-i elõadásra (Romsics Ignác) és magammal hoznám a kedvesemet (Y.X.)."
Amennyiben még van hely, a következõ választ kell kapni, kinyomtatni és elvinni az elõadásra (helyfoglalás 19.10-ig):
"Köszönjük jelentkezését a Mindentudás Egyeteme elõadására/aira/! Regisztrációja/uk/ megtörtént.
Kérjük, hogy az elõadás napján 2002. 10.07-én, 18: 45 és 19: 10 között érkezzen/ek/ meg, mert a regisztráltak számára foglalt helyeket csak 19:10-ig tudjuk fenntartani.
Jelen levelünket szíveskedjék magával hozni. Az elõadás helyszíne:
Budapesti Mûszaki Egyetem Informatikai Épülete (Budapest XI. Magyar tudósok körútja - régi nevén Pázmány Péter sétány - 2/B) B28-as nagyelõadó.
Üdvözlettel: a Mindentudás Egyeteme csapata További információk: http://www.mindentudas.hu



képzés, marketing képzés, szaktanfolyam, tanfolyamok, Bolti eladó tanfolyam