Pályázni csak 2004. július 31-ig megvalósuló utazásokkal lehet. A pályázatok legvégsõ elszámolási határideje: 2004. augusztus 31.

A pályázatokat a mellékletként csatolt utazási program, útiterv és az elõzetes költségkalkuláció alapján kerülnek elbírálásra. A költségeket teljesítés után, az iskola nevére kiállított számla alapján - a beérkezett pályázatok számától és támogatási igényétõl függõen - legfeljebb a pályázati feltételeknek megfelelõ költségtervben leírt összeghatárig térítjük meg.

Az elbírálás során elõnyben részesülnek:

• az egy határ menti régión belül megvalósuló utazások, amelyek jobban elõsegítik a természetes földrajzi adottságokból származó kapcsolatok további erõsödését,
• azok a látogatások, melyek során a két iskola diákjai minél több közös programban vesznek részt,
• a 2003/2004-es õszi pályázati fordulóban nyertes testvériskolához történõ látogatás.

Egy középiskola kizárólag egy pályázatot adhat be (Az egy iskolából érkezõ több pályázat automatikusan kizárásra kerül). Kizárásra kerül az a középiskola, amelyik nem használta fel az elõzõ pályázat során megítélt támogatási összeget. A pályázatot mindig az utazni kívánó középiskolának kell benyújtania. A támogatás újrapályázható az elõzõ fordulók során már támogatást nyert iskolák számára is kivéve azokat akik a 2003/2004–es õszi pályázaton nyertek. Megfelelõ dokumentáció (úti beszámoló, élménynapló, az iskola nevére kiállított számlák, fotók stb.) csatolásával már az idén lezajlott utazással is lehet pályázni.

A pályázati ûrlaphoz a csatolandó mellékletek:

• A pályázó iskola rövid bemutatása,
• Amennyiben létezik ilyen, a megjelölt testvériskolával közösen megvalósult eddigi programok ismertetése
• Amennyiben van, az iskolák közötti együttmûködési megállapodás fénymásolata,
• A program tartalmi részletezése,
• Részletes költségterv forintban – amennyiben szükséges – az önrész forrásainak megjelölésével,
• Az utazást biztosító cég által készített árajánlat,
• Határon túli iskolák esetében a pályázati ûrlapon megjelölt együttmûködõ (Amennyiben az iskola nem rendelkezik devizaszámlával, egy az iskolához közel álló, deviza bankszámlával rendelkezõ alapítvány, egyesület vagy polgári társulás) nyilatkozata a devizaszámla használatáról és az átutalt támogatás a pályázó iskolának történõ kifizetésérõl,
• A testvériskola fogadónyilatkozata, melyben egyetértését fejezi ki a tervezett programmal és a látogatás céljával. Ugyanitt kérjük pontosítani azt is, hogy mit biztosít a fogadó iskola, és ez utóbbi részérõl személy szerint ki felel a közös program megszervezéséért.

A határon túli magyar kapcsolatokkal még nem rendelkezõ magyarországi középiskolák a határon túli magyar középiskolák listájáról a Márton Áron Szakkollégium honlapján – www.martonaron.hu/kataszter kaphatnak tájékoztatást, valamint személyesen a budapesti Központi Agora Irodában és a Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda lent smertetett elérhetõségein is kérhetnek ezzel kapcsolatos információt.

A magyarországi kapcsolatokkal nem rendelkezõ határon túli középiskolák az Oktatási Minisztérium által mûködtetett www.sulinet.hu honlapon, az Országos Közoktatási Intézet www.oki.hu honlapján valamint a lent ismertetett határon túli Agora Irodákban kaphatnak tájékoztatást a magyarországi középiskolákról.

A pályázatok elbírálását követõen a nyertes pályázókkal, a lebonyolításban közremûködõ intézmény – a Márton Áron Szakkollégium – támogatási szerzõdést köt, amelyben rögzíti az elnyert támogatás elszámolásának módját és határidejét.

A pályázatokat személyesen vagy postai úton a következõ címre kérjük eljuttatni:

Oktatási Minisztérium
Határon Túli Magyarok Fõosztálya
Julianus Testvériskola Program
1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

A pályázat beadási, ill. postai beérkezési határideje:

2004. április 16.

A pályázatok elbírálása 25 munkanapon belül megtörténik, az elbírálásról az Oktatási Minisztérium minden pályázót értesít.

Pályázni az Oktatási Minisztérium ügyfélszolgálatától, a Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programirodától, illetve az egyes régiókban mûködõ Agora Irodáktól igényelhetõ adatlapon lehet (A magyarországi és a határon túli pályázóknak különbözõ típusú adatlapon kell pályázniuk!). Az adatlap letölthetõ az Internetrõl is a www.om.hu, (pályázatok) illetve a www.agorairoda.net (pályázatok) címekrõl is.

Az érdeklõdõk az alábbi címeken és telefonszámokon kaphatnak további felvilágosítást a pályázatról:

E-mail: 
Web: www.julianusprogram.hu

Pályázati adatlap magyarországi iskolák részére
Pályázati adatlap határon túli iskolák részére

Minden érdeklödõ részére SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÕ-LÉLEKGONDOZÓ foglalkozásokra lehet jelentkezni: önismeret,-önbizalom,- önértékelés,- önszeretet,-öntudat,  helyes megitélésével, hamarabb megtalálod életed nehéz helyzeteire a megoldást.  Nagyon sokan birkózunk ellentétes érzéseinkkel, magunkba vetett hitünk kicsinységével.  A foglalkozások kis létszámú csoportban, családias légkörben nyujtanak életerõsítõ tapasztalást. A foglalkozást péntek du.6-9. ig és szombaton  9-15.ig  tartjuk.  Jelentkezz: 256 8496 telefonon. Helyszín: XVII.ker. közponban.

A sokféle szempontú összehasonlítás mellett azonban nem tekinthetünk el attól, hogy egy felsõoktatási intézményt elsõsorban az ott megszerzett tudás, a kibocsátott diploma elismertsége, piacképessége minõsít. Az alábbiakban az intézményeket ebbõl a szempontból hasonlítjuk össze.

A korábbi elemzésekhez képest itt néhány nagyon lényeges - több módszertani megfontolást is magában hordozó - szempontra külön is felhívjuk a figyelmet, mivel az elemzés alapját szolgáló kérdések (ellentétben a korábbi megközelítésekkel) most nem kizárólag a saját intézménnyel való elégedettségrõl szólnak, hanem alapvetõen más egyetemi karokkal történõ összehasonlításokat jelentenek.

1. A többi összehasonlító szemponthoz hasonlóan most is ötfokú skálán mértük a hallgatói elégedettséget, az intézmények különbözõ szempontú megítélését. Ám amíg az eddigiekben a megkérdezett hallgatóknak tulajdonképpen saját igényszintjükhöz képest kellett osztályozniuk intézményüket (pl. 1-tõl 5-ig kellett értékelniük a számítógép-ellátottságot, a kulturális lehetõségeket, a szakmai önképzési lehetõségeket stb.), addig most egy sajátos szempontú értékelésre kértük õket: az adott szakterületen mûködõ többi intézményhez képest kellett elhelyezniük saját egyetemüket (pontosabban egyetemi karukat), aszerint, hogy azt sokkal jobbnak (5), jobbnak (4), ugyanolyannak (3), rosszabbnak (2) vagy sokkal rosszabbnak (1) tartják, mint a többi, hasonló képzést nyújtó intézményt.

2. A fentiek következtében két szakterület esetében (mûszaki képzés és agrártudományi képzés) nem közlünk adatsorokat, hiszen itt egymástól teljesen különbözõ képzést folytató felsõoktatási intézmények, karok szerepeltek a vizsgálatunkban (a mûszaki egyetemeknél pl. a vegyészmérnöki kar és a gépészmérnöki kar, az agárképzésben pl. a kertészeti és az állatorvosi kar összehasonlítása értelmetlen lett volna). Igaz ugyan, hogy a közgazdaságtudományi karok is olykor nagyon vegyes képzési profillal rendelkeznek, ám az õ esetükben a vizsgálati mintába csak egyetemi közgazdász képzésben résztvevõ hallgatók kerültek, így az intézmények és azok képzéseinek összehasonlítása relevánsnak tekinthetõ.

3. Végül egy fontos megjegyzés! Mivel a diploma piacképességét, elismertségét két kérdéssel mértük (külön-külön vizsgálva a hazai és a külföldi piacképességet), ezért indokoltnak tûnt, hogy az egyes kérdések (alrangsorok) eredményei alapján kapott helyezések pontértékeit csak fele-fele arányban ("súllyal") vegyük figyelembe az összesített rangsornál - amellett, hogy a részletesebb összehasonlítás érdekében a két szempont alapján kapott eredményeket külön-külön is feltüntettük

A diploma értéke, piacképessége az egyes szakterületeken

Bölcsészettudományi karok
Természettudományi karok
Általános orvostudományi karok
Jogtudományi karok
Közgazdaságtudományi karok

Bölcsészettudományi karok

Egy-egy bölcsészkarnál nem csak a "fõ" intézményi jellemzõk (épületek állaga-külleme, oktatási infrastruktúra, intézményi légkör, hallgatók menedzselése), hanem azon belül az egyes részkérdések (alrangsorok) esetében is általában igen vegyes benyomásunk támad: ugyanazon intézmény hallgatói egyik szempontból elégedettnek mutatkoznak, egy másik szempontból már kevésbé. Pl. elõfordul, hogy a hallgatók intézményi menedzselését firtató kérdések esetében egy kar - más karokkal összehasonlítva - viszonylag jól szerepel a konferenciákon való részvételi lehetõséget illetõen, de emellett az oktató-hallgató viszonyt már nem értékelik annyira pozitívan a megkérdezett diákok. A képzés, a diploma értékét mérõ kérdéseknél viszont már sokkal egyértelmûbb a helyzet, hiszen ugyanannak a karnak a megítélésében - mindössze egy kivételtõl eltekintve - nincsenek lényeges eltérések.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara a vizsgált négy jellemzõ közül háromnál a legpozitívabb értékelést kapta. Egyrészt a kar hallgatói gondolják a leginkább úgy (átlagérték: 3,60), hogy az õ intézményükbe nehezebb vagy sokkal nehezebb bekerülni, mint a hasonló képzést nyújtó többi egyetemre. Másrészt a diploma hazai és külföldi elismertségérõl is itt vélekednek a legpozitívabban. A tanulmányok nehézségi fokát viszont már nem a nagy hagyományokkal rendelkezõ pesti bölcsészkar, hanem egy másik fõvárosi intézmény, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói ítélték a legmagasabbnak (3,86). Az ELTE-BTK-hoz képest éppen fordított a kép a "bejutni és elvégezni" kérdéskörben: a hallgatók szerint az intézménybe bejutni lényegesen könnyebb (2,85), mint azt elvégezni. Ezenkívül az összesített listán a második helyen végzõ intézmény hazai és külföldi elismertségét is - a szakterület többi karához képest - igen pozitívnak tartották a válaszadók. Az összesített helyezések pontértékét tekintve a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara ugyanúgy szerepelt, mint a PPKE. Az intézmény hallgatói minden jellemzõ tekintetében egyértelmûen az átlag fölé helyezték a kart, de egyik esetben sem volt kiemelkedõen magas a kapott átlagérték.

A középmezõnyben található két patinás vidéki intézmény, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkara. Az õ esetükben 3-as körüli átlagértékekkel találkozunk, vagyis hallgatóik a szakterületek átlagos nehézségû és elismertségû intézményei közé sorolták a két kart minden vizsgált jellemzõ mentén. Az összesített lista hatodik és hetedik helyén a Miskolci Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkara áll: itt a kapott átlagértékek sehol sem érik el a 3-ast, ám még ezeknél az intézményeknél is elmondható, hogy hallgatóik jelentõs része nem tartja alacsonyabbnak a kar elismertségét, a tanulmányi követelmények szintjét az átlagoshoz képest.

A képzés, a diploma értéke, piacképessége - BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAROK

1.) A helyezések pontértékének lehetséges maximuma: 42.
2.) Mivel a diploma elismertségét két kérdéssel is mértük (hazai és külföldi elismertség), ezért a két kérdés (alrangsor) során kapott helyezések pontértékeit fele akkora súllyal vettük figyelembe az összesített rangsor esetében. Annak érdekében pedig, hogy elkerüljük a törtszámokat, nem 1 és 0,5 súlyok szerepelnek az egyes kérdéseknél, hanem 2 és 1.
3.) * jel szerepel akkor, ha az adott átlagértéket viszonylag kicsi (általában 50 alatti) esetszám mellett kaptuk.
4.) Ha a helyezések összesített pontértéke két vagy több intézmény esetén egyenlõ, akkor az az intézmény kerül elõbbre az összesített rangsorban, amelyik a legjobb alrangsor helyezést tudja felmutatni (a legtöbbször). Ha ez is egyenlõ, akkor az egyes tényezõk során szereplõ átlagértékek összege számít.

Természettudományi karok

A bölcsészkarokkal ellentétben a természettudományi karoknál nincs lényeges eltérés egyes intézmények infrastrukturális feltételei vagy a hallgatók önképzési, szakmai elõrejutási lehetõségei között: ugyanaz az egyetem - a többi egyetemhez képest - általában hasonlóan szerepel a különbözõ intézményi jellemzõk terén. A képzés értékérõl, a diploma munkaerõ-piaci elismertségérõl alkotott hallgatói vélekedések nagyrészt a korábbi intézményi sorrendeket erõsítik meg.

Nem csak az összesített listán, de az egyes intézményi jellemzõk esetében is - hasonlóan a korábban vizsgált többi mutatóhoz - az SZTE-TTK és az ELTE-TTK kapta a legjobb értékelést saját hallgatóitól. Három szempont alapján a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán voltak a legelégedettebbek a válaszadók, mindössze a tanulmányi követelmények teljesítését nem tartották kiemelkedõen nehéznek (3,67), ám a hallgatók többsége még ebben a tekintetben is egyértelmûen az átlag fölé helyezte intézményét. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karára az ott tanulók szerint nem volt nehezebb bejutni az átlagosnál (2,99), viszont a képzés során komoly követelményeket kell teljesíteniük az ott tanulóknak (3,68).

A Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem természettudományi karai korábban a legtöbb összehasonlításban a harmadik-negyedik helyen végeztek (ez alól egyedül a PTE jó szereplése kivétel az intézmény pozitív légkörét mutató eredmények alapján), és nincs ez másként a képzés, a diploma értékét jellemzõ rangsoroknál sem. Ha azonban a kapott eredményeket, és a válaszok tényleges "jelentését" alaposabban megnézzük, akkor láthatjuk, hogy a két kar hallgatói összességében átlagosnak tartják intézményüket ebben az összehasonlításban, sõt, a DE-TTK-t két szempontból (tanulmányaik nehézsége - 3,52, diploma hazai elismertsége - 3,51) egyértelmûen az átlaghoz képest jobb karnak ítélik az ott tanuló hallgatók.

A képzés, a diploma értéke, piacképessége - TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAROK

1.) A helyezések pontértékének lehetséges maximuma: 24.
2.) Mivel a diploma elismertségét két kérdéssel is mértük (hazai és külföldi elismertség), ezért a két kérdés (alrangsor) során kapott helyezések pontértékeit fele akkora súllyal vettük figyelembe az összesített rangsor esetében. Annak érdekében pedig, hogy elkerüljük a törtszámokat, nem 1 és 0,5 súlyok szerepelnek az egyes kérdéseknél, hanem 2 és 1.
3.) * jel szerepel akkor, ha az adott átlagértéket viszonylag kicsi (általában 50 alatti) esetszám mellett kaptuk.

Általános orvostudományi karok

Az orvostudományi egyetemekrõl kapott kép két tekintetben is sajátos jegyeket mutat. Egyrészt a felmért négy intézmény közül három esetében hasonlóan pozitív értékelésekkel találkoztunk, így nagyon kis különbségek vannak az átlagértékek között. Másrészt mindegyik általános orvostudományi kar hallgatói az átlagosnál nehezebbnek ítélték meg az intézménybe való bejutást, illetve az ott folyó képzést, továbbá az egyetem által kibocsátott diploma munkaerõ-piaci értékét is nagyobbnak tartották a többi intézményénél. Így a kapott eredmények valójában csak abban különböznek egymástól, hogy hol nagyobb az átlagosnál jobb osztályzatot adó hallgatók aránya. Az eredmények tehát általában az orvosi egyetemek szinte egységesen kedvezõ megítélését, vagy ha úgy tetszik: az orvostanhallgatók nagyfokú önbecsülését-intézménnyel való azonosulását mutatják.

A helyezések alapján a DE-ÁOK és az SZTE-ÁOK teljesen megegyezõ eredményt ért el. Az a kis többlet szól a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara mellett, hogy az intézmény hallgatói három jellemzõ mentén is kiemelkedõen nagy elégedettséget mutattak. Mindössze a diploma hazai elismertségét illetõen voltak "óvatosabbak" a válaszadók, de még itt is egyértelmû többségben (3,58) voltak azok, akik úgy vélték, hogy az intézményben szerzett tudás, a megszerzett diploma a hasonló képzést nyújtó egyetemekhez viszonyítva jobb vagy sokkal jobb lehetõséget nyújt a magyarországi elhelyezkedés szempontjából. Ebben a tekintetben a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának hallgatói egy árnyalatnyival pozitívabban vélekedtek (3,59). A szegedi hallgatók ezenkívül a tanulmányok teljesítését tartották különösen nehéznek (3,97), jóllehet az intézménybe való bejutást már némileg kisebb arányban tartották nehezebbnek az átlagosnál, mint más intézményben - ám még itt is egyértelmû többségben voltak az intézményt nehezen "bevehetõnek" vélõ diákok.

A fõvárosi Semmelweis Egyetemet saját hallgatóinak többsége is hasonlóan komoly elismertségû intézménynek tartja, mint azt az elõzõ két karnál láttuk, bár itt valamivel alacsonyabb a pozitív értékelést adó diákok aránya. Különösen nagy számban voltak viszont azok, akik a tanulmányi követelményeket a többi orvosi egyetemhez képest nehezebben teljesíthetõnek tartották (3,95), illetve azok, akik az intézménybe való bejutást ítélték az átlagoshoz képest nagyobb feladatnak (3,77). Mint ahogy fentebb utaltunk rá, mindegyik intézmény, még az összesített listán negyedik PTE-ÁOK hallgatói is egyrészt a többi hasonló képzést nyújtó intézményhez képest nehezen teljesíthetõnek, másrészt elismert, jó elhelyezkedési lehetõséget nyújtó egyetemnek tartották saját képzési helyüket.

A képzés, a diploma értéke, piacképessége - ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAROK

1.) A helyezések pontértékének lehetséges maximuma: 24.
2.) Mivel a diploma elismertségét két kérdéssel is mértük (hazai és külföldi elismertség), ezért a két kérdés (alrangsor) során kapott helyezések pontértékeit fele akkora súllyal vettük figyelembe az összesített rangsor esetében. Annak érdekében pedig, hogy elkerüljük a törtszámokat, nem 1 és 0,5 súlyok szerepelnek az egyes kérdéseknél, hanem 2 és 1.
3.) * jel szerepel akkor, ha az adott átlagértéket viszonylag kicsi (általában 50 alatti) esetszám mellett kaptuk.4
4.) Ha a helyezések összesített pontértéke két vagy több intézmény esetén egyenlõ, akkor az az intézmény kerül elõbbre az összesített rangsorban, amelyik a legjobb alrangsor helyezést tudja felmutatni (a legtöbbször). Ha ez is egyenlõ, akkor az egyes tényezõk során szereplõ átlagértékek összege számít.

Jogtudományi karok

Minden szakterületet összehasonlítva a jogászok bizonyultak a legelégedetlenebbnek intézményükkel - és ez szinte az összes intézményi jellemzõ esetén igaz. Ha ezenkívül még azt is figyelembe vesszük, hogy a felvételi jelentkezések alapján a jogász képzés az elmúlt évek legnépszerûbb (az elõzõ évben a második legnépszerûbb) szakának bizonyult, s ezzel párhuzamosan jelentõsen bõvült a képzõhelyek száma, akkor különösen érdekes lehet megvizsgálni, hogyan értékelik intézményüket a hallgatók a megszerezhetõ diploma piacképessége szempontjából.

Az eredmények alapján a jogtudományi karok többsége két nagy csoportba sorolható. Az elsõ három intézmény megítélése messze a többi elõtt jár, itt a megkérdezett diákok nagy többsége jóval az átlag fölé helyezte intézményét a felvételi vizsga és a tanulmányok nehézsége, illetve a diploma hazai és külföldi elismertsége tekintetében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát saját hallgatóinak döntõ többsége mind a négy szempont alapján az átlagnál jobb vagy sokkal jobb intézménynek tartotta. Véleményük szerint egyértelmûen ide a legnehezebb bekerülni (4,21) és az itt szerzett diplomát ismerik el leginkább Magyarországon, illetve külföldön (4,24, illetve 4,03). Jóllehet a tanulmányi követelmények nehézsége tekintetében az ELTE-ÁJK "csak" a második a listán, ám ebben az esetben is rendkívül magas az átlagosnál jobb vagy lényegesen jobb osztályzatot adók aránya (4,24). A Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem jogi karainak megítélése között minimális a különbség, az elõbbi javára. A pécsi jogi kar kiegyenlítettebb szereplésének köszönheti az összesített listán elért második helyét - ezen belül az intézménybe való bekerülést tartották igazán nehéznek (3,80), illetve a diploma hazai és külföldi elismertségét ítélték kedvezõnek a többi karhoz képest (3,70, illetve 3,54). A Szegedi Tudományegyetem hallgatói között volt viszont a legnagyobb azoknak az aránya, akik a hazai átlaghoz képest kifejezetten nehéznek tartották az egyetem által támasztott tanulmányi követelmények teljesítését (4,31).

A másik nagy csoportba tartozó intézmények megítélése szintén pozitívnak mondható, de már nem találunk kiugróan jó értékeléseket. Nagy ingadozások nincsenek ugyanazon egyetemi kar hallgatóinak a többi intézményhez viszonyított véleménye között, de néhány érdekesebb eredményt érdemes kiemelni. Az összesítésben negyedik helyen szereplõ Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara esetében például feltûnõ, hogy - az egyetem bölcsészettudományi karához hasonlóan - az intézménybe való bejutást viszonylag könnyûnek ítélték a hallgatók (2,91), ám a tanulmányi követelményeket már lényegesen nehezebbnek (3,57). A DE-ÁJK és a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Intézetének hallgatói a diploma hazai, illetve külföldi piacképességét illetõen tûntek érezhetõen pesszimistábbnak az átlagosnál - utóbbi esetében némileg érthetõ módon, hiszen egy viszonylag új alapítású intézményrõl van szó. A Miskolci Egyetem jogi kara esetében viszont megemlítendõ, hogy ugyan az összesített listán csak a hetedik helyen szerepelnek, ám diplomájuk hazai presztízsét tekintve már nem tûntek annyira pesszimistának. A Károli Gáspár Református Egyetem azonban szinte minden összevetésben a legrosszabbul szerepelt, jóllehet hallgatói összességében átlagos nehézségû és presztízsû karnak tartották saját intézményüket.

A képzés, a diploma értéke, piacképessége - JOGTUDOMÁNYI KAROK

1.) A helyezések pontértékének lehetséges maximuma: 48.
2.) Mivel a diploma elismertségét két kérdéssel is mértük (hazai és külföldi elismertség), ezért a két kérdés (alrangsor) során kapott helyezések pontértékeit fele akkora súllyal vettük figyelembe az összesített rangsor esetében. Annak érdekében pedig, hogy elkerüljük a törtszámokat, nem 1 és 0,5 súlyok szerepelnek az egyes kérdéseknél, hanem 2 és 1.
3.) * jel szerepel akkor, ha az adott átlagértéket viszonylag kicsi (általában 50 alatti) esetszám mellett kaptuk.
4.) Ha a helyezések összesített pontértéke két vagy több intézmény esetén egyenlõ, akkor az az intézmény kerül elõbbre az összesített rangsorban, amelyik a legjobb alrangsor helyezést tudja felmutatni (a legtöbbször). Ha ez is egyenlõ, akkor az egyes tényezõk során szereplõ átlagértékek összege számít.
* A vizsgálat idején: DE-JÁTI.

Közgazdaságtudományi karok

A sok más intézményi jellemzõ mentén igen változatos képet mutató közgazdaságtudományi karok esetében a képzés értékének, piacképességének megítélésében egy-egy intézményt igen egységesen ítélnek meg saját hallgatóik. Ezen a szakterületen szintén megfigyelhetõ, hogy még a többihez képest legrosszabb értékelést adó hallgatói csoportok is legalább átlagosnak, a "középmezõnyhöz" tartozónak vélik saját intézményüket - vagyis õk egyes jellemzõk mentén csak azért kerülnek a lista végére, mert náluk a többihez képest kisebb azoknak az aránya, akik jó vagy nagyon jó osztályzatot adnak intézményüknek. Nézzük meg kicsit részletesebben a legutóbbi jelentkezési statisztikák szerint legnépszerûbbnek tekinthetõ egyetemi közgazdász szak jelenlegi hallgatóinak véleményét.

Az összesítésben két fõvárosi intézmény került az élre - ráadásul azonos pontszámmal -, a BKÁE és a BME-GTK. Mindkét egyetem két-két összevetésben bizonyult a legjobbnak. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói az intézménybe való bejutást tartották igen nagy arányban nehéznek (4,16), továbbá itt volt a legnagyobb azoknak az aránya is (4,28), akik leendõ diplomájuk magyarországi piacképességét szintén jóval a többi intézmény elé helyezték. Amellett, hogy a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karát az ott tanuló hallgatók a legnehezebben elvégezhetõ közgazdász képzõ helynek vélik (3,80), a diploma külföldi versenyképességét is kiemelkedõen jónak tartják a szakterület többi felsõoktatási intézményéhez képest (4,09). Az utóbbi eredményben - áttételesen - szerepet játszhat a BME mûszaki területen szerezett jó hírneve is, amely az egyetem különbözõ intézményeinek általában is elõnyt jelent.

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kara nagyjából hasonló, és viszonylag jó értékelést kapott hallgatóitól. A pécsiek például különösen diplomájuk hazai elismertségét illetõen voltak bizakodóak, hiszen a válaszadók döntõ többsége a többi intézményhez képest piacképesebbnek tartotta a karon megszerezhetõ tudást (3,87). A DE-KTK már érezhetõen gyengébb értékelést kapott a többi nagy hagyományokkal rendelkezõ tudományegyetemhez képest, de még itt is egyértelmûen többségben voltak az intézményüket az átlag fölé helyezõ hallgatók.

Némileg érdekes a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának szereplése. A három összevetésben is csak hetedik helyen végzõ soproni kar az összesített listán lényegében azzal elõzte meg a Miskolci Egyetem Közgazdaságtudományi Karát, hogy egy intézményi jellemzõ, a tanulmányok nehézségi foka tekintetében igen jó értékelést (3,49) kapott hallgatóitól.

A képzés, a diploma értéke, piacképessége - KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAROK

1.) A helyezések pontértékének lehetséges maximuma: 42.
2.) Mivel a diploma elismertségét két kérdéssel is mértük (hazai és külföldi elismertség), ezért a két kérdés (alrangsor) során kapott helyezések pontértékeit fele akkora súllyal vettük figyelembe az összesített rangsor esetében. Annak érdekében pedig, hogy elkerüljük a törtszámokat, nem 1 és 0,5 súlyok szerepelnek az egyes kérdéseknél, hanem 2 és 1.
3.) * jel szerepel akkor, ha az adott átlagértéket viszonylag kicsi (általában 50 alatti) esetszám mellett kaptuk.
4.) Ha a helyezések összesített pontértéke két vagy több intézmény esetén egyenlõ, akkor az az intézmény kerül elõbbre az összesített rangsorban, amelyik a legjobb alrangsor helyezést tudja felmutatni (a legtöbbször). Ha ez is egyenlõ, akkor az egyes tényezõk során szereplõ átlagértékek összege számít.

A képzés idõtartama: 200 óra (elmélet + gyakorlat), várhatóan 3 hónap. Az órák minden péntek 16-20, illetve szombat 10-14 óráig tartanak.

Tanárképzõ Fõiskolák tudományos és gazdasági vezetõi (dékánok, rektorok), országos és helyi vezetõ beosztású oktatási szakemberek, akik felsõfokú végzettséggel, minimum 5 éves szakmai gyakorlattal, illetve megfelelõ angol nyelvtudással rendelkeznek.
Jelentkezési határidõ: 2004. január 31.
Az ösztöndíj fedezi és intézi a teljes ellátást, szállást, elõadásokat, kirándulásokat Izraelben és a betegbiztosítást. Az oda-, és visszautazásra szóló repülõjegyet a jelentkezõnek illetve az õt szponzoráló intézménynek kell intézni és fizetni. Az ösztöndíj elbírálását megelõzi egy angol nyelvû elbeszélgetés. Az ösztöndíjakra Izrael Nagykövetségén keresztül lehet pályázni, jelentkezési lapok és további információ szintén a nagykövetségen – Alföldy Kata, telefonszám: 200-0781 – igényelhetõ.